Jobbra, vagy balra tartás?
Balra tartás? Vannak akik csodálkozva néznek az út bal szélén közlekedő népekre és gyakran mondják, hogy a „másik oldalon”. Nos, melyik is az a másik oldal? Az 1700 -as évekig szinte mindenki balra tartva közlekedett. Földünk egyharmadán a mai napig ez a szokás van érvényben.
Európában a következő országokban van balra tartás:
- Ciprus
- Írország
- Málta
- Nagy-Britannia
- Man-szigetek
- Guernsey
- Jersey
Angliában van egy utca, ami kivétel, a londoni Savoy Court, itt az országos közlekedési szabályokkal ellentétben az úttest jobb oldalán kell haladni. Ez a szokás abból ered, hogy a Savoy Hotel előtt megálló taxik sofőrjei autójuk jobb hátsó ajtaját kiszállás nélkül, az ablakon kinyúlva is ki tudják nyitni utasaik előtt.
A balra tartás eredete
Ez az a szokás egészen ősi időkre vezethető vissza. Az emberek többsége, közel kilencven százaléka jobbkezesnek születik és ebből fakadóan eredendően balra tart. Sokan ezt a középkori kardhordozással hozzák összefüggésbe. Szerintük a jobbkezes ember akkor érzi magát biztonságban, ha szembejövő -esetleges ellenség- jobbról a kardforgató keze felől próbál elhaladni mellette, ráadásul így a balról hordott kard tokja nem akad a szemből jövőbe és annak elvétele is nehezebbé válik. Személyes véleményem az, hogy ne bonyolítsuk ennyire az életet. Gondoljunk csak az őskorra és csak a gyaloglásra. Azt hiszem mindenki számára teljesen egyértelmű, hogy attól függetlenül, hogy a szembejövő ellenség-e vagy barát, mindig balról szeretnénk elhaladni mellette. Jobbkezességünk miatt az üdvözlés is így „esik kézre” és persze az előbbi elmélet is igaz, így tudjuk megvédeni magunk egy akár nem is támadni akaró, csak megbotló szembejövőtől. Régészeti leletek és történeti források alapján megállapítható, hogy a görögök és a rómaiak ókorban mindig az út bal oldalán közlekedtek. Ez a középkorban is így maradt, az erről beszámoló első írásos emlék azonban csak a 12. században keletkezett.
A változás
A jobb kezes közlekedés első bevezetése Napóleon nevéhez köthető, aki balkezes volt. Az általa meghódított terülteken kötelezővé tette az út jobb oldalán való haladást. A francia seregek visszavonulását követően a felszabadult országok jó részében azonban visszatértek az emberi szempontból természetesebb bal oldali közlekedésre és a 20. század közepéig emellett is maradtak. Voltak viszont országok, akik nem tértek vissza. Az új szokás elterjedt Németországban, Olaszországban, Lengyelországban, Spanyolországban és Svájcban. Az Első Világháború végén Oroszország is áttért a jobb oldali közlekedésre. Az Osztrák-Magyar Monarchia területén viszont továbbra is érvényben maradt a „balra tarts” szabálya. A 30-as évek második felében az egységesítésre törekvés és a német befolyás erősödése nyomán a környező országok közútjain megfordították a kötelező haladási irányt. Ausztriában 1938 szeptemberétől, Csehszlovákiában 1939 májusától tértek át a jobb oldali közlekedésre.
Balra tartás Magyarországon
Mint mindenhol, Magyarországon is balra tartottak a közlekedők. Az útügyeket az 1890. évi I. törvénycikk szabályozta, ez kategorizálta az utakat, foglalkozott az „útrendőri kihágásokkal”, és forgalombiztonsági szabályokat írt elő, köztük a bal oldali közlekedést. A pontos szabályokat a 250.000/1929. BM-rendelet azaz a Közúti Rendészeti Egységes Szabályozás (KRESZ) tartalmazta. A jobbra tartásra kötelező rendelet csak 1941. július 6-án lépett életbe, azonban Budapest és környékén csak november 9-én került bevezetésre. Az indoklás a turizmus visszaesése és a közbiztonság volt. Ha a környező országokban jobbra tartanak, nekünk is át kell térnünk erre.