A Szovjet nép ellen elkövetett háborús bűnök
Rengeteg helyen számolnak be arról, hogy a magyar nép a Vörös Hadsereg katonái által a felszabadításkor milyen háborús bűnök elkövetését szenvedte el. Arról is, hogy Sztálin Budapest felszabadításakor három nap szabad rablást is engedélyezett nekik. Erről nekünk itt Magyarországon sokkal több forrásunk van, mint arról, hogy a magyar hadsereg miket követett el szovjet földön, annak megszállásakor. Vagyis forrás még csak lenne, rengeteg levéltári dokumentum, ám valahogyan ezek tartalma sohasem került be a köztudatba. Ennek talán az is oka lehet, hogy sokan nem örülnek mikor valaki ezt a témát megbolygatja.
Magyarország 1941 június 27-én indított támadást a Szovjetunió ellen, anélkül, hogy erre akkor a német hadvezetés igényt tartott volna. A megszállásban kezdetben csak az úgynevezett Kárpát-Csoport vett részt. Az oda kivezényelt sereg vagyis annak egy része feladatai végrehajtása közben nem csak terrorizálta a lakosságot, de népirtást is elkövetett.
„Amikor a faluba értünk, a legelső három házat én gyújtottam fel. A gyerekeket és nőket megöltük, a falut leromboltuk, a huszáraink még hat falut égettek fel.”
olvasható Boldizsár Ferenc honvéd naplójában
Egy Guszek nevű falu középiskolájában háromszáz hadifoglyot és százhatvan civil lakost gyűjtöttek össze. Az épületet lezárták, körbelocsolták benzinnel és felgyújtották. Az épület körül a katonák őrséget álltak és az onnan kimenekülni próbálókat agyonlőtték. Az épületet egészen addig körbevették, míg mindenki el nem halt a tűzben.
„amikor a magyarok jelentik, hogy pacifikáltak egy falut, az rendszerint azt jelenti, hogy egyetlenegy lakója sem maradt”
Goebbels naplójának egy részlete
A magyarok néha német parancsra vagy német katonákkal együttműködve követték el rémtetteiket. Máskor viszont előfordult, hogy minden külső hatás nélkül, saját szórakoztatásukra erőszakoltak, fosztogattak vagy gyilkoltak. Brutalitásuk több esetben a német katonákat is megbotránkoztatta. Ukrajna Csernyigov 12 járásában például kizárólag magyar katonák végezték a megtorlásokat. Több mint 38 ezer embert öltek meg, a kivégzések egyik módja volt, hogy az áldozatot felgyújtották.
Háborús bűnök megítélése
A szocializmus évei alatt az akkor már szövetséges szovjet vezérkarnak már egyáltalán nem volt érdeke a háborús sérelmek bolygatása. Amennyiben feltárásra kerültek volna a magyarok háborús bűnei, úgy jogos igény merülhetett volna a Vörös Hadsereg magyarországi bűneinek feltárására is. Épp ezért inkább mindkét fél hallgatott.
A rendszerváltást követően pedig történészeink úgy emlékeztek, hogy a magyar hadsereg kifejezetten szimpatizált és együtt érzett a nincstelen szovjet parasztokkal. Ennek elterjedéséhez nagyban hozzájárult az akkor már több más országban is elfogadott szemlélet, mely minden felelősséget próbált a németekre tolni. Ha tárgyilagosak akarunk maradni, ezeket a történéseket semmiképp sem szabad a teljes magyar hadsereg nyakába varrni. Akadtak olyan katonák is, akik nem hogy a lakosság ellen, de ellenséges katonák ellen sem követtek el erőszakot. Volt aki kizárólag az ellenséges katonák feje fölé tüzelt, mondván inkább meghal, de ő nem öl meg senkit.
Ajánlott fórum: A Szovjet nép ellen elkövetett háborús bűnök